Rövidül vagy megnyúlik?
Mit érdemes tudni izmaink nyújthatóságáról? Mi funkcionál és mi korlátoz valójában bennünket egy mozgássor kivitelezésekor? Hogyan tudunk segíteni egy feszes, kötött, vagy egy túlnyúlt szövet rossz dinamikáján? Hol keressük ezeket a testrészeket, milyen tünetei lehetnek? Cikkemben ezekre a kérdésekre igyekszem választ adni.
Ahhoz, hogy egy izom nyújthatósága megfelelő legyen, két dolog szükséges: ép izomszövet, és megfelelő kötőszövetes környezet.
Téves dolog azt gondolni, hogy „megrövidült az izom”, ha pusztán csak az azt körülvevő pólya állapota nem megfelelő.
Egy mozdulat kivitelezését (pl. felemelem a karom) az azt létrehozó izom, a kötőszövetes környezete, majd a hozzá tartozó csont végzi, létrehozva ezzel az ízület elmozdulását, mindez idegrendszeri kontroll alatt valósul meg. A rendszerben ha az egyik elem nem megfelelően működik, a mozdulat nem tud létrejönni, ízületi mozgásbeszűkülés, fájdalom, kompenzáló mozdulatok sora kapcsolódik be. (Karemelésnél törzs hajlítás, rotáció.)
Szintén szemléletes a Laseque-teszt, melynek során a beteg a hátán fekszik, mindkét lába nyújtva, egyik lábát nyújtva emeli. Pozitívnak minősül, ha 90° alatti az emelés, kompenzál, valamint erős húzódás, fájdalom jelentkezik.
Az esetek jelentős részében a kötőszövetes környezet rendezésével a fájdalmas mozdulat újra kivitelezhető, hiszen az izompólya (ami kötőszövet) fellazítása azt eredményezi, hogy az izom újra képes lesz erőt kifejteni, ezáltal nyújthatóvá is válik.
Meg is van a válasz a kötött izmok kezelési módszerére, de melyek lehetnek ezek a technikák?
- FDM
- Floss
- Köpöly
- Fascia tréning (speciális kötőszövet hangsúlyos nyújtás technikák, proprioceptív tréning)
- Kinesio tape
- Smr henger
- Lágylézer bizonyos esetekben
Azzal egy időben, hogy egy izom kötötté válik, az antagonista párja (ellentétes oldalon, ellentétes funkcióval bíró) elgyengülhet, veszít az izomerejéből.
Ezeken a területeken is létrejöhetnek kötőszövetes letapadások, melyeket az imént említett fascia kezelési technikákkal láthatunk el, ezen kívül szükség van célzott izomerősítő gyakorlatokra is, hogy az izom visszanyerje erejét.
Nézzük sorra, hogy mely területek hajlamosak erősödni, illetve gyengülni.
Erősödnek | Gyengülnek | Kevert |
---|---|---|
1. Nyaki extensorok (feszítők) |
2. Nyaki flexorok (hajlítók) |
6. Vállizmok |
3. Trapéz | 4. Lapockazárók | 8. Kéz izmai |
5. Mellizmok | ||
7. Alkarizmok | ||
9. Hasizmok felső rostjai |
10. Hasizmok alsó rostjai |
|
11. Paravertebralisok | ||
12. Derék, fascia thoracolumbalis |
||
13. Csípő hajlítók | 14. Farizmok | |
15. Heamstringek (térd hajlítók) |
16. Combizmok (m. Quadriceps femoris) |
|
17. Csípő távolítók (tractus iliotibialis) |
18. Csípő közelítők |
|
19. Lábszár feszítők |
||
21. Achilles-ín környezete |
20. Vádli (m. Gastrocnemius) |
22. Talpizmok |
Erősödnek | Gyengülnek | Kevert |
---|---|---|
1. Nyaki extensorok (feszítők) | 2. Nyaki flexorok (hajlítók) | 6. Vállizmok |
3. Trapéz | 4. Lapockazárók | 8. Kéz izmai |
5. Mellizmok | ||
7. Alkarizmok | ||
9. Hasizmok felső rostjai | 10. Hasizmok alsó rostjai | |
11. Paravertebralisok | ||
12. Derék, fascia thoracolumbalis | ||
13. Csípő hajlítók | 14. Farizmok | |
15. Heamstringek (térd hajlítók) | 16. Combizmok (m. Quadriceps femoris) | |
17. Csípő távolítók (tractus iliotibialis) | 18. Csípő közelítők | |
19. Lábszár feszítők | ||
21. Achilles-ín környezete | 20. Vádli (m. Gastrocnemius) | 22. Talpizmok |
Annak megfelelően, hogy milyen terápiás hatást szeretnénk elérni, érdemes a problémás területet kezelni helyesen megválasztott terápiával.
A terapeuta alapos állapotfelmérést követően beállítja a szükséges dozírozást, az adott házi feladatok segítségével pedig a páciens saját maga is nagy mértékben hozzájárulhat állapotának fenntartásához.